1. John: Tudod mit nem értek?
Gabriel: Mit?
J: Hogy miért ment hozzá Mr. Solishoz?
G: Hát... azt igérte, hogy megad mindent, amire vágyok.
J: És megadta?
G: Igen.
J: Akkor? Miért nem vagy boldog?
G: Kiderült, hogy nem jó dolgokra vágytam.
J: Na és szereted?
G: Persze.
J: De akkor miért vagyunk mi itt? Miért csináljuk ezt?
G: Mert nem szeretnék egy szép nap arra ébredni, hogy főbe akarom lőni magam.
( I. évad, 1 rész)

2. Az emberek csak ritkán állnak meg, hogy körbe nézzenek, csak mennek tovább. Igazán kár, pedig annyi a látnivaló... ( 2.rész)

3. Aki félelemben él, nem is él igazán. Mindig lesznek olyanok, akik szembeszállnak a félelemmel, és akik megszöknek előle. (3.rész)

4. Susan Mayer veszélyes környéken
S: Elnézést, eltévedtem.
K: Kopj le kisanyám, ez itt az én placcom!
S: Ööö igen... És roppant kellemes is, és bocs, hogy megzavarom, amikor dolgozik, csak azt akartam megkérdezni, hogy van e a közelben egy telefon? Ó és hogyha volna némi aprója ezért az ötösért? Lehetőleg negyed dollárosok...
K: Ha engem apróba fizetnének, valamit nagyon rosszul csinálnék.
S: Igaz. Oké...
(5.rész)


5. Az ember természeténél fogva örökösen óvakodik a betolakodóktól.
És bejutásukat igyekszik megakadályozni, de mindig lesznek olyanok, akik erővel furakodnak be az életünkbe. Mint ahogy olyanok is, akiket mi magunk engedünk be. De aggodalomra inkább azok adnak okot, akiket igazán sosem ismerünk meg.
(5.rész)

6. Számításon kívül hagyta a hadviselés első számú szabályát: Sose becsüld le az ellenséget!
(6.rész)

7. Verseny: különböző embereknek mást és mást jelent, legyen az baráti versengés, vagy élet-halál harc, a végeredmény ugyanaz. Mindig lesznek győztesek, és mindig lesznek vesztesek. A trükk persze az, hogy tudjuk melyik csatát vívjuk meg, ugyanis minden győzelemnek ára van.
(7.rész)

8. Van egy széles körben olvasott könyv, amelyben az áll, hogy mind bűnösök vagyunk. Na persze nem mindenki érez bűntudatot kilengései miatt, velük ellentétben vannak, akik többet vállalnak magukra, mint ami őket terheli. (8.rész)



9. Gabriel lebukott Susan előtt
S: Persze, ha megmondod mit keresett a lábad John ölében?!
G: Ja az! Segített megigazítani a harisnyámat, és onnan ahonnan te láttad, furcsának tűnhetett...
S: Viszonyod van vele, igaz?
G: Oké. Igaz.
..........
G: Ez nem igazság! Fogalmad sincs az életemről!
S: Hát akkor világosíts fel! Bomba jól nézel ki, felemel a pénz, és van egy férjed, aki imád.
G: Nem engem imád! Hanem azt, hogy birtokolhat.
S: Ez csak szőrszálhasogatás, tudod jól!
(9.rész)

10. Az ember bonyolult teremtmény, egyrészt nemes, jótékony cselekedetekre képes, másrészt a legaljasabb csalásokra kapható. Állandó küzdelem ez, ami ott dúl mindannyiunkban, természetünk angyalai viaskodnak belső démonaink kísértésével.
(10.rész)

11. A bizalom törékeny kincs. De ha egyszer elnyertük óriási szabadságot kapunk általa. De ha egyszer elvész, olykor lehetetlen visszaszerezni. Az igazság persze az, hogy sosem tudhatjuk kiben bízhatunk. Azok, akik a legközelebb állnak hozzánk, becsaphatnak, és idegenek sietnek megmentésünkre. Végül a legtöbb ember úgy dönt, hogy csak önmagában bízhat, így kerülheti el legegyszerűbben azt, hogy megégesse magát.
(10.rész)

12. Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből, valaki, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük megtaláljuk azt, aki képes mind a hármat nyújtani.
(11.rész)

13. A halál elkerülhetetlen, ígérete már születésünkkor megpecsételi mindannyiunk sorsát, de mielőtt ez az ígéret betartatik, mind azt reméljük, hogy történik velünk valami. Legyen az gyönyör teli szerelem vagy békés családi élet, esetleg gyötrelmes veszteség, mind arra vágyunk, hogy megtapasztalhassunk valamit, ami értelmet ad életünknek. De a szomorú valóság az, hogy nem minden élet nyer értelmet, egyesek a számukra ezen a bolygón kimért időt a partvonalon üldögélve töltik, arra várván, hogy történjen velük valami, míg késő nem lesz...
(12.rész)

A világ tele van valószínűtlen barátságokkal, hogy ezek, hogy jönnek létre? Úgy hogy míg az egyik ember szükséget szenved, a másik kész segítőkezet nyújtani. Mikor ilyen kedvességgel találkozunk, végre képesek vagyunk becsülni azokat, akiket korábban leirtunk. És mielőtt észbe kapnánk, a szövetség megköttetik tekintet nélkül arra, hogy mások megértik e.
*II. évad 14.rész


Olykor, olykor mindannyiunknak el kell egy kis segítség, ilyenkor apró szívességeket kérünk, de mindig jó óvakodni azoktól, akik oly lelkesen sietnek a megmentésünkre, mert meg a legapróbb szivességen is ott fityeg az árcédula. Igen, az ember már csak ilyen számító lény, akármit is mondjon. És azokban a ritka esetekben, amikor egy tett mögött nincs semmi hátsó szándék, annyira elvakít a döbbenet, hogy képtelenek vagyunk meglátni az igazságot. Azt hogy egy szerető barát, milyen óriási szívességet tett nekünk.
*II.évad 15.rész

A döntés,hogy elszakadunk attól, amit szeretünk, fájdalmas. Ennél csak egy valami rosszabb, amikor az, akiben megbíztunk, helyettünk dönt.
*II.évad 17.rész

Edie Britt > A trükközést meg tudom bocsájtani, a megalázást meg tudom bocsájtani,
amit nem tudok megbocsájtani az a bennem való bizalom teljes hiánya.
*II.évad 18.rész


Mindannyiunkat utolér a kísértés. Az hogy képesek vagyunk e legyőzni, azon múlik, hogy felismerjük e milyen álarc mögé bújik.
Van hogy egy rég kihunytnak hit szerelem alakját ölti, ami most újra fellobban.
Vagy egy új barát képében érkezik, aki akár még sokkal több is lehetne.
Vagy egy apró gyermekében, aki olyan érzéseket ébreszt bennünk,amelyek létezéséről sem tudtunk. És így végül engedünk a kísértésnek, holott mindvégig tudjuk jól, hogyha eljő a reggel súlyos árat fogunk fizetni érte.
*II.évad 18.rész

Mindannyian tettünk olyasmit az életünkben, amit szégyellünk, van amelyikünk a rossz férfiba szeretett bele, van aki elengedte az igazi nőt, vannak, akik szégyent hoztak a szüleikre, és akik cserben hagyták a gyermeküket. Igen, mindannyian követünk el hibákat, amik lealacsonyítanak minket és szeretteinket, de van megváltás, és minden jóvá tehető, ha tanulunk a hibáinkból és fejlődunk.
*II.évad 19.rész

Van egy imádság arra, hogy erőt adjon azoknak, akik olyan helyzetbe kerülnek, amit nem akarnak elfogadni. Az ima ereje az emberi természet mélységes ismeretéből fakad, mert oly sokan, oly hevesen gyűlöljük a kártyát, amit az élet osztott nekünk, mert oly sokan oly gyávák vagyunk és félünk kiállni az igazunkért, mert oly sokan átadjuk magunkat a kétségbeesésnek, ha lehetetlen választás elé kerülünk. A jó hír azoknak, akik elmondják ezt a fohászt az, hogy Isten meghallgat és felel imáitokra. A rossz hír azonban az, hogy előfordul, hogy a válasza nem.
*II.évad 20.rész

Bree> Kérjük az Urat, hogy adjon erőt elfogadni a megváltoztathatatlant,
bátorságot megváltoztatni a megváltoztathatót, és bölcsességet,
hogy felismerjük a különbséget.
*II.évad 20.rész

Minden családnak megvan a maga módszere arra, hogy hogyan rejtse el azt, amit nem akar közszemlére tenni, legyen az egy kép, ami eltakar egy csúnya foltot a falon, vagy egy ajtó, ami elfedi a mögötte levő káoszt, vagy egy műmosoly, ami hosszú évek kínjait és szívfájdalmát kendőzi el. A családok sok mindenre hajlandók, hogy a kínos igazságot leplezzék. Egyesek persze még többre is, mint mások.
*II.évad 21.rész

Ha az igazság csúf, az emberek megpróbálják véka alá rejteni, mert tudják micsoda kárt okoz, ha fény derül rá. Úgyhogy vaskos falak közé bujtatják, vagy zárt ajtók mögé dugják, vagy mindenféle cseles álcával leplezik. De az igazság bármily csúf is, mindig kitudódik. És valakinek, akit szeretünk végül mindig bántódása esik. Egy másik valaki pedig tobzódik a fájdalmában, és minden igazságok közül ez a legcsúfabb.
*II.évad 21.rész

Nem mindenki élvezi, hogy egy nagy közösség kicsiny része legyen. Sőt egyesek sóvárogva vágynak rá, hogy az állandó társaság nyüzsgését és zaját maguk mögött hagyják, így hát útra kelnek annak reményében, hogy a magány meghozza számukra a csendet és nyugalmat. Csak ekkor döbbenek rá, milyen veszélyes is egyedül lenni a világban.
*II.évad 22.rész

Megrázó pillanat mindannyiunknak, a pillanat, amikor rájövünk, hogy egyedül vagyunk ebben a világban. A család, amit magától értetődőnek tartunk egy nap hátat fordíthat nekünk. A férj, akiben fenntartás nélkül bízunk, megcsalhat minket. A lány, akit szívből szeretünk, talán sosem tér vissza hozzánk. És akkor a végén ott állunk egy szál magunk. Na persze egyesek kifejezetten örülnek annak, ha egyedül lehetnek...
*II.évad 22.rész

A trükk az, hogy mindig haladni kell előre, lerázni a félelmet és megbánást, ami visszafog, és ami megakadályozza, hogy élvezzük az utazást, mikor úgyis oly hamar véget ér. Igen, lesznek nem várt kanyarok az úton, megrázó meglepetések, amikre nem számítunk, de végül is ép ez a lényeg...
*II.évad 23.rész